GOMBÁSZDA – Gombász Divat és Ajándék

Misztikus téli köd

Ma reggel csalódottan konstatáltam, hogy tejfehéren gomolygó köd lepte el az ablakunk előtt terpeszkedő mezőt. A túlfelén ismert erdősávnak még a nyoma se látszott. És csak azért sem akart oszladozni még dél körül sem. De a makacssága valahogy megbabonázott, nem tudtam elszakadni a látványtól. Valahogy minden zordsága ellenére csábított ez a misztikus világ, ezért mégis nekiindultam az erdőnek.

Ködös időben egyik pillanatban ámulok a lágyságán, másik pillanatban rettegek attól, amit rejt. A csökkent látótávolság miatt úgy döntöttem nem megyek messzire, csak a kis kört a turistaútvonalon. Na jó, mégis bemegyek a fák közé, hát hiszen ez csodaszép ilyenkor is – és már tértem is le a rövid, számon kérhető útról. Örültem a fatörzseken kacérkodó zuzmó színe annyira illett a köd homályához, mintha testvérek volnának. Korábban sose fogott meg annyira, hogy előkapjam a kamerát. De most igen! Már ezért megérte ködben sétálni 🙂